2012. május 7.

Csúcstelefon-összehasonlító tavasz végén

Idén májusra a boltokba kerültek a legnagyobb gyártók legfontosabb csúcsmobiljai. Összehasonlítottuk az aktuális legjobbak tulajdonságait, felsorolva a kiemelkedő és egyedi funkciókat, valamint a hiányosságokat is - tessék választani!

Ugyan mást és mást mondanak a különféle piackutatások és statisztikák, az azért egyértelműen látható, hogy az okostelefon-piacra ma már nem akaszthatjuk rá az "iPhone meg a többiek" jelzőt. Operációs rendszerek szintjén is vannak erős (valamint még nem erős, de törekvő) szereplők az iOS-on kívül, hardverek és speciális tulajdonságok tekintetében pedig egyértelműen szélesedik a paletta. Mostani összeállításunk apropója, hogy idén tavasszal jelent meg két olyan csúcsközeli trónkövetelő is, amelyeket már egyértelműen az iPhone szintjén, vagy akár fölötte pozicionálnak a szakértők.
Épp ezért fogtuk az elmaradhatatlan iPhone-t, mégpedig a legutolsó, 4S változatot, valamint a Nokia Lumia 800-at, a Windows Phone hazánkban elérhető legjét, és összeeresztettük őket a Samsung Galaxy S III-mal és a HTC One X-szel. Figyelem, a táblázat számai és a bekezdések gyors összegzései csupán alapok - a csúcskészülékek közül a legtöbben úgyis szívből, meggyőződésből, vagy a próbálgatás alatti szerelembe esés következtében választanak.




Az alma (majdnem) ötödször Az iPhone az iPhone. Sokaknál ennyi még mindig elég ahhoz, hogy észre se vegyék a versenytársakat, amelyek pedig néhány tekintetben már el is húzhattak az almás telefon legfrissebb verziójától. Persze ennek ellenére a tavaly októberben bemutatott iPhone 4S-nek kétségkívül megvannak a vonzó tulajdonságai, például az azonnal felismerhető dizájn, az Apple-ökoszisztémával szorosan (és szinte elválaszthatatlanul) összedrótozott operációs rendszer, vagy az elérhető alkalmazások hatalmas száma. Emellett még mindig villoghatunk az ötletes, bár a mindennapi életben kissé esetlen Sirivel, vagy épp a felhő alapú iCloud tárhellyel.

Aki iPhone-t vásárol, annak ellenére csúcskészülékként gondol telefonjára, hogy a kijelző felbontása már nem feltétlenül az iparág legjobbja, és akadnak a versenytársak készülékeiben olyan funkciók, amelyek érthetetlen módon kimaradtak az Apple aktuális versenyzőjéből. Ilyen például az NFC, amely a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem csak az érintés nélküli fizetés során lehet hasznos. Ha azt vesszük, hogy az árszint terén még mindig a legerősebbnek számít az iPhone 4S, ismét egy olyan érvet találhatunk, amely a vevőket elgondolkodtathatja, vajon ne nézzenek mégis egy alternatív készülék után.

A következő iPhone-generáció (amely talán már valóban iPhone 5 névre hallgat majd, vagy itt is bevezetik az iPad esetében használt "The New iPhone" kifejezést) a legtöbb forrás szerint ismét csak ősszel érkezhet, addigra pedig erős versenytársak veszik majd körül, például az alább szereplők.
Almásodó csúcs-droid A Samsung legfrissebb csúcsmobiljának bejelentését követően kissé megoszlott a koreai cég termékeit bálványozók véleménye. Ugyan a legtöbben kitörő örömmel fogadták a készüléket, a reakciók egy része az Apple nagy csinnadrattájának, a hardver erősségei helyett a cicomás funkciók hangoztatásának túlkapásait kéri számon.

Ennek ellenére persze a Galaxy S III belépője valóban hatásos volt, hiszen megtörte azt a folyamatot, amikor a gyártók kizárólag a gyorsabb processzorok, nagyobb memóriák, erősebb sebességtesztek villogtatásával igyekeztek iPhone-verőnek titulálni készülékeiket. Az S III extra funkciói, például a szemkontaktus alapján felébredő vagy elalvó rendszer, a fülhöz emelt készülék automatikus tárcsázása, a tartalommegosztás tucatnyi ötletes lehetősége és az első igazán működőképes Siri-alternatíva olyanok számára is mondhat valamit, akik nem gigahertzek, processzormagok vagy tesztértékek alapján választanak telefont.

Mindemellett persze a műszakibb beállítottságúak is elégedettek lehetnek a négymagos chipre épülő izmos hardverrel, a kifejezetten látványosra sikerült kijelzővel, vagy épp a hardver és szoftver szoros együttműködésével megvalósítható fotós képességekkel. A készülék május végén érkezik Magyarországra, és bár a hardvere mellett az ára is izmosnak ígérkezik, az előző modellek eladási számai, valamint a hatásos marketing alapján kicsi a bukás esélye.
Egyszerűen nagyszerű A HTC az androidos piac egyik legtempósabb innovátorának számított jó ideig, ám a lendület kissé megtörni látszott, amikor a 2011-es modellekkel kapcsolatban már többen számon kérték az igazi fejlesztések hiányát. Bár hardveresen ezek a készülékek is rendre hozták az egyre komolyabb csúcskategóriát, valahogy mindegyikre ráhúzható volt a Desire dizájn, amely csak izmot kapott, igazi evolúciós lépést azonban nem tett.

Bár a fenti kritikák egy része csupán féligazság, a legújabb HTC csúcsmobil megjelenése épp ezeket a hangokat némította el. A One X megjelenése szakít az eddigi formákkal, sokkal elegánsabb, stílusosabb és egyedibb, amit jól kiegészít a legjobb extra Android felületnek tartott Sense negyedik kiadása is. A kezelőfelület letisztultabb, felesleges csicsáktól mentes lett, miközben szoftveresen sikerült néhány olyan eredményt is kihozni a hardverből, amelyek igazán nyerővé tehetik a telefont. Ilyen a fotós funkciók kiszélesítése, vagy a négy (plusz egy) magos Tegra 3 processzor tökéletes kihasználása a hardverigényesebb játékok és grafikus alkalmazások, valamint a fogyasztáskímélő alapszoftverek közötti balanszírozás terén.

Bár a Samsung Galaxy S III néhány jól hangzó funkcióval ráígért a pár hónappal hamarabb bemutatkozó One X-re, sokan úgy látják, ezen extrák egy része csak vakítás, más részük pedig szabadon elérhető appokkal is kiváltható, ezért ők továbbra is a HTC jelenlegi legjobbjára adják szavazatukat.
A szép rút kiskacsa Nem egyszerű sem a Nokia, sem pedig a Lumia 800 dolga. A finn gyártónak be kell bizonyítania, hogy nem veszett el teljesen a minőséget és csúcsérzetet sugalló egykori előny, a telefonnak pedig végre a többi piaci szereplőhöz hasonló sebességre kell gyorsítania az eddig kifejezetten gyengén muzsikáló Windows Phone platformot.

Az eredmény felemás, még akkor is, ha Magyarországról nézzük - ide ugyanis egyelőre nem jutott el a legfrissebb Lumia 900, az Amerikában elindított modellről egyelőre csak pletykaszinten lehet tudni, hogy talán mégis megérkezik az öreg kontinensre is. Addig itt a Lumia 800, amely ugyan hatalmas előrelépés az eddigi windowsos okostelefonokhoz képest tudást és stílust tekintve egyránt, ám elég akár csak a mostani táblázatban szereplő vetélytársakkal összehasonlítani ahhoz, hogy lehűtsük a lelkesedésünket.

Persze hiba lenne csak a hardveres specifikációk miatt leírni a Lumia 800-at, hiszen a Windows Phone rendszer jól ismert arról, hogy jóval gyengébb hardveren is képes gyors működésre. Emellett pedig az árcédula láttán érezhetjük jóval elégedettebbnek magunkat. Ezért cserébe több olyan tulajdonságot is elkönyvelhetünk, amely sokaknak jelenthet előnyt. Egyrészt ott a tény, hogy a PC-k világában még mindig a Windows dominál, az ehhez faragott telefonos rendszer tehát elvben sokkal többeket érhet el ismerősként, mint az iOS vagy az Android. A kezelőfelület ráadásul valóban egyedi, bárhogy is csatázik az egymáshoz hasonló kinézet vagy funkcionalitás miatt az Apple és a Google. Az élő csempék rendszere, a nagy, színes, jól látható felületek üdítő egyéniséget hoztak a kissé befagyott piacra, bár mások a jóval kevésbé testre szabható működést kifogásolják a mobil Windowsokban.

Másrészt a Nokia dizájnját még mindig sokan tartják a legerősebbnek és legelőremutatóbbnak: a MeeGo-t futtató N9-ben megismert és dícsért letisztult formavilágot viszi tovább a Lumia 800 is. A finn gyártó ráadásul képes volt elérni, hogy a Microsoft által gyakorlatilag kőbe vésett, uniformizált rendszerbe is bele tudott csempészni apróbb sajátosságokat, például saját turn-by-turn navigációját, amellyel kilóg az egykaptafára készült windowsos telefonok sorából.