2013. február 9.

Nod32 key keygen free


Username:TRIAL-81742768
nod32key:trjs464np2

Username:TRIAL-81744108
nod32key:xvdmf2v2dt

Username:TRIAL-81744113
nod32key:pemj5ehk6x

Username:TRIAL-81744116
nod32key:aatmx4tfv7

Username:TRIAL-81744118
nod32key:fxthsv67×3

Username:TRIAL-81744120
nod32key:mmtdkreu2u

Username:TRIAL-81744124
nod32key:jmamd6r2fk

Az LG nagy áttörésre és végtelen lehetőségekre készül


Azt már megszoktuk, hogy a reklámokban minden gyártó szuperlatívuszokban beszél a termékéről és az LG is valami hasonlót művel az MWC-re felkészítő rövid kis videójában.

Tulajdonképpen egyfajta teaser videónak tekinthetjük az LG félperces filmjét, amiben az a koncepció, hogy felsorolnak egy halom olyan szót, amivel a gyártók a termékeiket jellemezni szokták, de ha a tavalyi évre gondolunk, akkor valószínűleg nem a levegőbe beszél. 

Ami kiderül a rövid kis filmecskéből, hogy lesz egy-két olyan dobásuk a február 25-én kezdődő rendezvényen, amiért megéri figyelni majd a híreket, de addig is van mivel elfoglalni magukat az LG-rajongóknak, mert a Facebook oldalukon folyamatosan kiszivárogtatnak ezt-azt. Tegnap például arra utaltak, hogy egy új sorozat lesz bemutatva, de azt nem tudni, hogy pontosan mi az. Talán egy új L-sorozat? Az biztos, hogy tavaly az Optimus L3, az Optimus L5, az Optimus L7 és az Optimus L9 nagyot durrant, így bízunk benne, hogy az MWC 2013-on is valami hasonló jelentőségű dolgot láthatunk. 
Az itt látható videóban arra kér minket az LG, hogy legyünk felkészülve a következő nagy áttörésre, miközben felsorolja az összes olyan szót, amitől ezt hajlamosak vagyunk el is hinni, például "prémium", "innovatív", "erőteljes", "professzionális". Legyen úgy!

2013. február 8.

A világ legerősebb anyagával dolgozik a Nokia


1,35 milliárd eurós támogatásból a Nokia a közeljövőben törhetetlen, karcmentes borítóval ellátott telefonokat mutathat be.

Ha azt kérdezném, melyik a világ legkeményebb anyaga, a legtöbben rávágnák: a gyémánt. Pedig mára már tudjuk, hogy a helyes válasz a grafén lenne: ez az anyag a természetben nem is található meg, a grafit egyetlen rétegéről van ugyanis szó, szénatomokból álló hatszögek végtelen hálójáról. A jelek szerint a Nokia az élvonalban van a grafén előállításának versenyében: a finn mobilgyártó néhány további vállalattal együtt horribilis, 1,35 milliárd eurós támogatáshoz jutottak, hogy a következő tíz évben további kutatásokat és fejlesztéseket végezzenek a szuper-anyagon.

Az első kutatások 2004-ben indultak, amikor először sikerült gtrafén-lapokat előállítani grafitból. A Nokia  az elsők között, 2006-ban kezdett el foglalkozni az anyaggal, már 2006-ban dolgoztak az anyaggal Henry Timi, a Nokia műszaki igazgatója szerint több olyan területet is kijelöltek a számítástechnika és a kommunikáció területén, ahol sikeresen alkalmazhatják az újfajta anyagot.

A csodaanyagnak is nevezett, kétdimenziós grafén a legkeményebb anyag a Földön. Háromszázszor erősebb, mint az acél, ugyanakkor vastagsága mindössze egy atomnyi. Mindemellett a legkönnyebb anyag is egyben, továbbá átlátszó, hajlékony és hatékonyabban vezeti az áramot, mint a réz. Ezáltal többek között különféle eszközök borításaként is használható a sérülékenyebb műanyag, vagy épp a drágább és nehezebb fém helyett, de vezetőképessége miatt akár a hardverek "belsejébe" is bekerülhet, azonban ez utóbbi témakörben még valószínűleg több kutatásra van szükség. Arról persze nem szól a fáma, mennyi idő múlva kaphatunk majd grafén borítású Lumiákat a boltokban, és mennyire lesz drága mulatság karcolhatatlan, törhetetlen telefonra cserélni az ütött-kopott régit.

2013. február 7.

Dell XPS 12 - a legjobb ok a Windows 8-ra

A Dell táblagéppé alakítható ultrabookjával kellene a Windows 8-at reklámoznia a Microsoftnak, ugyanis semelyik másik operációs rendszer nem tudna jól kiszolgálni egy ilyen hibrid eszközt.


Míg a táblagép- és okostelefon eladások negyedévről - negyedévre csúcsokat döntögetnek addig a hagyományos asztali és laptop számítógépgyártó-óriások szenvednek. Kínálatukból fájóan hiányoznak olyan hordozható termékek, melyek felvehetik a versenyt a tartalomfogyasztásra kiélezett, csupán a kijelzőből álló eszközökkel, pedig hardveroldalról évek óta adott volt minden alkatrész egy megfelelő alternatíva összerakására. Az Intel is sok éve észrevette a piaci rést egy vékony, könnyű, de erős notebook kategória számára, azonban a túl magas ár miatt ennek elterjesztése nem nevezhető sikertörténetnek. 

Az utóbbi időben a tábla PC-ket és a notebookokat elválasztó határ egyre inkább elmosódik, ahogy egyre másra jelennek meg olyan táblák, melyek védőborítása billentyűzet, vagy éppen alapból kínálnak hozzájuk ilyen dokkolót, míg a másik oldalról a notebookoknál feltűnnek olyan hibrid megoldások, melyekkel az eszköz táblagéppé alakul át a kijelző manipulálásával. Ez utóbbinál elég fantáziadúsnak bizonyultak a mérnökök, például a Lenovo a kijelző átfordításával, oldalra elforgatásával próbálkozik, az ASUS egyenesen két LCD-t raktermékére, de a Dell is elég egyedi módszert választott, hiszen náluk a keretben pörgethető a képernyő.


Ez utóbbit néztük meg most közelebbről a hazai Dell képviselet jóvoltából. Az XPS 12 becsukva egy teljesen átlagos ultrabooknak néz ki. Borítása fekete, kockás mintázattal, kifejezetten kellemes tapintással, a kijelző tetején dombornyomásos céglogó szerepel. Körben fémszínű keret övezi, másfél kilós tömegével kifejezetten könnyűnek mondható. Más laptopokkal ellentétben - gondolván arra, hogy ezt sokat tartja az ember a kezében - az aljára is nagy figyelmet fordítottak. Itt ugyanaz a kockás mintázat van rajta, középen egy fémlemezen süllyesztve beleírva az XPS márkanév. Két hosszában végigfutó kiemelkedő csík gondoskodik a stabilitásáról, egyben helyet is biztosít a szellőzőből kiáramló levegőnek. 


A bal oldalán külön gombot kapott a képernyő-elforgatás ki-be kapcsolása, van egy fejhallgatóaljzat, az eltolással működő bekapcsológomb, a hangerőállítás és egy aprócska vékony hangszóró. Jobb oldalán a hangszóró itt lévő párja mellett egy gombbal megnézhetjük az akkumulátor állapotát, ilyenkor a mellette lévő öt lyukból annyi kezd világítani amilyen szintű a töltöttség. Helyet kapott még két USB port, egy mini-Displayport és ide dughatjuk az akkumulátortöltőnket is. Páran felvethetik az optikai meghajtó hiányát, de a mai világban ezt már nem lehet negatívumként értékelni, viszont a hátuljáról fájóan hiányzik a hálózati kapcsolódás lehetősége és el tudtunk volna képzelni egy HDMI-aljzatot is valahol. 


A fedlapot felhajtva azonnal aktiválódik a Windows 8 képernyője és világítani kezd a billentyűzet. A kijelző bal felső sarkában ismét XPS felirat tudatja mi előtt ülünk, a tetején a webkamera nyílása, alján pedig egyetlen Windows-jeles gomb van. A teljes méretű billentyűzet tapintása kellemes, angol kiosztású, nyomáspontja a gép vastagságához képest kifejezetten mély - érdekes, hogy a page up/down gombokat a kurzorbillentyűkre helyezték. Alatta csak egy nagy touchpad kapott helyett fizikai gombok nélkül (az egérmegnyomást az alján érzékeli), a bal és a jobb oldalán hatalmas üres terület. Fura, hogy a touchpad nem érzékeli a kattintást, csak az alsó sarkait megnyomva klikkelhetünk.


A kijelző tetejét enyhén megbökve, vagy hátulról az alját előretolva a keret elválik a képernyőtől (azaz csak egy irányba működik), és átforgatható a másik oldalra. Végállapotban négy aprócska pöcök rögzíti a keretben a kijelzőt (alul és felül kettő-kettő), melyek halk kattanással ugranak be a helyükre. A fémkeret erős, merev, nem csavarodik, a kijelző rögzített állapotban pontosan illeszkedik a keretbe. Így becsukva a gépet egy átlagosnál vastagabb és jóval nehezebb Windows 8-as táblagépet kapunk, mely persze funkcionalitásában teljesen megegyezik a jelenleg jól fogyó szegmens többi termékével. 


A dizájn előnye, hogy míg a Lenovo átforgatós megoldásánál alulra kerül a billentyűzet, addig itt a kijelző fedlapja védi, így nyugodtan lerakhatjuk bárhova, illetve kézben tartva van mit megfognunk. Az általunk kapott gépbe kétmagos i5 processzort szereltek 4 GB memóriával, a grafikai megjelenítésről Intel HD Graphics 4000 grafikus chip gondoskodik, tárhelyként pedig egy 128 GB SSD szolgál. Mint ebből kiderül, munkaeszközként is tökéletesen megfelelő masináról van szó, nagy terhelésnél sem melegszik, de ha valaki erősebbre vágyik, rendelheti i7 processzorral, 8 GB memóriával, 256 GB-os SSD-vel is. 

A 12,5 collos kijelző kiváló minőségű, fényereje kifejezetten erős, az aktív igénybevételre felkészítve strapabíró Gorilla üveggel ellátott. Az IPS technológia széles betekintési szöget biztosít, amire egy ilyen eszköznél szükség is van (a táblagép tartalmát gyakran mutogatja az ember másoknak), felbontása pedig Full HD, azaz 1920 x 1080-as. Meg kell említenünk még a kijelző tetején lévő webkamerát, mely sajnos elég gyenge. Működését egy LED jelzi, a mikrofonnyílások a kamera bal és jobb oldalán vannak. 


Mint számtalan cikkünkben leírtuk, az operációs rendszert az érintőképernyőket figyelembe véve fejlesztették, szóval itt a kétféle kezelőfelület megléte nagyon indokolt: kinyitva valószínűleg a hagyományos asztali kinézet előtt fogunk ülni, táblaként pedig a csempés felület a jobb választás. Sajnos a Dell kihagyta azt a ziccert, hogy automatikusan így működik a rendszer. 

Az amerikai cég megoldása kifejezetten jól sikerült, kiválóan összerakott termék nagyobb hibák nélkül, egyedül az akkumulátor üzemidejével lehet problémánk. Ugyan gyári adat szerint hat órát bír, tapasztalataink szerint már 5 óra használat után rákényszerülünk a töltésére. Ez amellett, hogy egy munkanaphoz is rövid lehet, figyelembe kell venni azt is, hogy egy ilyen hibrid eszközt jóval többet használ az ember (pl. munkába utazás közben olvas rajta és otthon sem fekszik a sarokban), hiszen kettőt helyettesít, ennélfogva a cégnek nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnie rá, például lehetővé tenni, hogy a felhasználó maga is cserélhesse az akkumulátorát. 


Ahogy tűnik el folyamatosan a határvonal a notebookok és a táblagépek között úgy számíthatunk egyre több hasonló hibrid eszközre. A két funkció összeegyeztetése mindazonáltal nem problémamentes, hiszen mindkettőnél mások a követelmények. Táblagépként a nagy felbontás miatt minden weboldalnál nagyítanunk kell az olvashatóság érdekében, és túl nagy és nehéz ahhoz, hogy hosszú ideig a kezünkben tartsuk. (Nem véletlen, hogy a táblagépeknél a legkelendőbb szegmens a 7 collos, és ugyan sok 10-es képátlójú is van, de 12-es már nincs.) Az elforgatást érzékelő giroszkópja lassú, néha kifejezetten sokat kell mozgatni hogy észrevegye, el kellene forgatnia függőlegesbe a megnyitott weblapot. A laptopfelhasználók pedig a csatlakozók hiánya miatt panaszkodhatnak, illetve mindkét tábor az üzemidő rövidségét említheti. 

Sok embernek továbbra is szüksége van munkájához egy erős számítógépre, és a bevezetőben taglalt megoldások megjelenéséig ők eddig kénytelenek voltak két eszközt használni, de a Dell XPS 12 megfelelő alternatíva arra, hogy egy eszközben kapjunk egy érintőképernyős táblagépet és egy hagyományos notebookot. Az Egyesült Államokban 1200 dolláros induló áron kerül forgalomba, de ez hazánkban sajnos adókkal és ÁFÁ-val félmillió forint közelébe kúszik fel. Némi prémium a különleges kialakítás miatt simán elfogadható egy hasonló felszereltségű notebookkal szemben, hiszen kvázi egy nagyméretű tábla PC-t is kapunk, de a hazai piaci sikerre ilyen magas áron kevés reménye van.

Androidon is futhatnak majd a Windows-programok

A Wine projekt a napokban bemutatta az eredetileg Windows-ra írt programok más operációs rendszerek alatt történő futtatását lehetővé szoftverének Androidra készült változatának egy előzetes kiadását. Az egyelőre csak kísérleti formában működő Wine for Android a Windows-ok hagyományos programozási felületét utánozza, és ezen keresztül teszi lehetővé a Microsoft operációs rendszerére készült programok működését a Google mobilrendszerén is.


Ugyanakkor mivel a Wine nem emulátor, ezért a szoftverek által használt gépi kódú utasításokat nem fordítja át, illetve architektúrák között nem teszi lehetővé az átjárást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Wine kizárólag az x86-alapú - tehát Intel vagy AMD processzorokra épülő - Android-eszközökön teszi lehetővé a szintén erre a platformra készült, PC-s Windows programok futtatását, ARM alapúakon viszont nem. Mivel a legtöbb mobil és táblagép még mindig utóbbi architektúrát hasznosítja, ezért sajnos a most bemutatott Wine megjelenése nem jelenti azt, hogy ezeken is futtathatóvá válnak majd a Windows-programok.

Ugyanakkor a projekt dolgozik a Wine egy ARM-on futó változatának elkészítésén is, amely bár szintén nem tenné lehetővé a keresztplatformos futtatást, viszont az ARM-ra fordított Windows programok működtetése már nem jelentene gondot számára. Ilyen ARM-ra fordított Windows-programok például a Windows CE-re készült alkalmazások, valamint a Windows Phone 8-ra ill. a Windows 8 új Metro felületét hasznosító szoftverek, amelyek a Wine for ARM segítségével az Android-alapú mobilokon és táblagépeken is használhatóvá válhatnak majd.