2013. február 7.

Dell XPS 12 - a legjobb ok a Windows 8-ra

A Dell táblagéppé alakítható ultrabookjával kellene a Windows 8-at reklámoznia a Microsoftnak, ugyanis semelyik másik operációs rendszer nem tudna jól kiszolgálni egy ilyen hibrid eszközt.


Míg a táblagép- és okostelefon eladások negyedévről - negyedévre csúcsokat döntögetnek addig a hagyományos asztali és laptop számítógépgyártó-óriások szenvednek. Kínálatukból fájóan hiányoznak olyan hordozható termékek, melyek felvehetik a versenyt a tartalomfogyasztásra kiélezett, csupán a kijelzőből álló eszközökkel, pedig hardveroldalról évek óta adott volt minden alkatrész egy megfelelő alternatíva összerakására. Az Intel is sok éve észrevette a piaci rést egy vékony, könnyű, de erős notebook kategória számára, azonban a túl magas ár miatt ennek elterjesztése nem nevezhető sikertörténetnek. 

Az utóbbi időben a tábla PC-ket és a notebookokat elválasztó határ egyre inkább elmosódik, ahogy egyre másra jelennek meg olyan táblák, melyek védőborítása billentyűzet, vagy éppen alapból kínálnak hozzájuk ilyen dokkolót, míg a másik oldalról a notebookoknál feltűnnek olyan hibrid megoldások, melyekkel az eszköz táblagéppé alakul át a kijelző manipulálásával. Ez utóbbinál elég fantáziadúsnak bizonyultak a mérnökök, például a Lenovo a kijelző átfordításával, oldalra elforgatásával próbálkozik, az ASUS egyenesen két LCD-t raktermékére, de a Dell is elég egyedi módszert választott, hiszen náluk a keretben pörgethető a képernyő.


Ez utóbbit néztük meg most közelebbről a hazai Dell képviselet jóvoltából. Az XPS 12 becsukva egy teljesen átlagos ultrabooknak néz ki. Borítása fekete, kockás mintázattal, kifejezetten kellemes tapintással, a kijelző tetején dombornyomásos céglogó szerepel. Körben fémszínű keret övezi, másfél kilós tömegével kifejezetten könnyűnek mondható. Más laptopokkal ellentétben - gondolván arra, hogy ezt sokat tartja az ember a kezében - az aljára is nagy figyelmet fordítottak. Itt ugyanaz a kockás mintázat van rajta, középen egy fémlemezen süllyesztve beleírva az XPS márkanév. Két hosszában végigfutó kiemelkedő csík gondoskodik a stabilitásáról, egyben helyet is biztosít a szellőzőből kiáramló levegőnek. 


A bal oldalán külön gombot kapott a képernyő-elforgatás ki-be kapcsolása, van egy fejhallgatóaljzat, az eltolással működő bekapcsológomb, a hangerőállítás és egy aprócska vékony hangszóró. Jobb oldalán a hangszóró itt lévő párja mellett egy gombbal megnézhetjük az akkumulátor állapotát, ilyenkor a mellette lévő öt lyukból annyi kezd világítani amilyen szintű a töltöttség. Helyet kapott még két USB port, egy mini-Displayport és ide dughatjuk az akkumulátortöltőnket is. Páran felvethetik az optikai meghajtó hiányát, de a mai világban ezt már nem lehet negatívumként értékelni, viszont a hátuljáról fájóan hiányzik a hálózati kapcsolódás lehetősége és el tudtunk volna képzelni egy HDMI-aljzatot is valahol. 


A fedlapot felhajtva azonnal aktiválódik a Windows 8 képernyője és világítani kezd a billentyűzet. A kijelző bal felső sarkában ismét XPS felirat tudatja mi előtt ülünk, a tetején a webkamera nyílása, alján pedig egyetlen Windows-jeles gomb van. A teljes méretű billentyűzet tapintása kellemes, angol kiosztású, nyomáspontja a gép vastagságához képest kifejezetten mély - érdekes, hogy a page up/down gombokat a kurzorbillentyűkre helyezték. Alatta csak egy nagy touchpad kapott helyett fizikai gombok nélkül (az egérmegnyomást az alján érzékeli), a bal és a jobb oldalán hatalmas üres terület. Fura, hogy a touchpad nem érzékeli a kattintást, csak az alsó sarkait megnyomva klikkelhetünk.


A kijelző tetejét enyhén megbökve, vagy hátulról az alját előretolva a keret elválik a képernyőtől (azaz csak egy irányba működik), és átforgatható a másik oldalra. Végállapotban négy aprócska pöcök rögzíti a keretben a kijelzőt (alul és felül kettő-kettő), melyek halk kattanással ugranak be a helyükre. A fémkeret erős, merev, nem csavarodik, a kijelző rögzített állapotban pontosan illeszkedik a keretbe. Így becsukva a gépet egy átlagosnál vastagabb és jóval nehezebb Windows 8-as táblagépet kapunk, mely persze funkcionalitásában teljesen megegyezik a jelenleg jól fogyó szegmens többi termékével. 


A dizájn előnye, hogy míg a Lenovo átforgatós megoldásánál alulra kerül a billentyűzet, addig itt a kijelző fedlapja védi, így nyugodtan lerakhatjuk bárhova, illetve kézben tartva van mit megfognunk. Az általunk kapott gépbe kétmagos i5 processzort szereltek 4 GB memóriával, a grafikai megjelenítésről Intel HD Graphics 4000 grafikus chip gondoskodik, tárhelyként pedig egy 128 GB SSD szolgál. Mint ebből kiderül, munkaeszközként is tökéletesen megfelelő masináról van szó, nagy terhelésnél sem melegszik, de ha valaki erősebbre vágyik, rendelheti i7 processzorral, 8 GB memóriával, 256 GB-os SSD-vel is. 

A 12,5 collos kijelző kiváló minőségű, fényereje kifejezetten erős, az aktív igénybevételre felkészítve strapabíró Gorilla üveggel ellátott. Az IPS technológia széles betekintési szöget biztosít, amire egy ilyen eszköznél szükség is van (a táblagép tartalmát gyakran mutogatja az ember másoknak), felbontása pedig Full HD, azaz 1920 x 1080-as. Meg kell említenünk még a kijelző tetején lévő webkamerát, mely sajnos elég gyenge. Működését egy LED jelzi, a mikrofonnyílások a kamera bal és jobb oldalán vannak. 


Mint számtalan cikkünkben leírtuk, az operációs rendszert az érintőképernyőket figyelembe véve fejlesztették, szóval itt a kétféle kezelőfelület megléte nagyon indokolt: kinyitva valószínűleg a hagyományos asztali kinézet előtt fogunk ülni, táblaként pedig a csempés felület a jobb választás. Sajnos a Dell kihagyta azt a ziccert, hogy automatikusan így működik a rendszer. 

Az amerikai cég megoldása kifejezetten jól sikerült, kiválóan összerakott termék nagyobb hibák nélkül, egyedül az akkumulátor üzemidejével lehet problémánk. Ugyan gyári adat szerint hat órát bír, tapasztalataink szerint már 5 óra használat után rákényszerülünk a töltésére. Ez amellett, hogy egy munkanaphoz is rövid lehet, figyelembe kell venni azt is, hogy egy ilyen hibrid eszközt jóval többet használ az ember (pl. munkába utazás közben olvas rajta és otthon sem fekszik a sarokban), hiszen kettőt helyettesít, ennélfogva a cégnek nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnie rá, például lehetővé tenni, hogy a felhasználó maga is cserélhesse az akkumulátorát. 


Ahogy tűnik el folyamatosan a határvonal a notebookok és a táblagépek között úgy számíthatunk egyre több hasonló hibrid eszközre. A két funkció összeegyeztetése mindazonáltal nem problémamentes, hiszen mindkettőnél mások a követelmények. Táblagépként a nagy felbontás miatt minden weboldalnál nagyítanunk kell az olvashatóság érdekében, és túl nagy és nehéz ahhoz, hogy hosszú ideig a kezünkben tartsuk. (Nem véletlen, hogy a táblagépeknél a legkelendőbb szegmens a 7 collos, és ugyan sok 10-es képátlójú is van, de 12-es már nincs.) Az elforgatást érzékelő giroszkópja lassú, néha kifejezetten sokat kell mozgatni hogy észrevegye, el kellene forgatnia függőlegesbe a megnyitott weblapot. A laptopfelhasználók pedig a csatlakozók hiánya miatt panaszkodhatnak, illetve mindkét tábor az üzemidő rövidségét említheti. 

Sok embernek továbbra is szüksége van munkájához egy erős számítógépre, és a bevezetőben taglalt megoldások megjelenéséig ők eddig kénytelenek voltak két eszközt használni, de a Dell XPS 12 megfelelő alternatíva arra, hogy egy eszközben kapjunk egy érintőképernyős táblagépet és egy hagyományos notebookot. Az Egyesült Államokban 1200 dolláros induló áron kerül forgalomba, de ez hazánkban sajnos adókkal és ÁFÁ-val félmillió forint közelébe kúszik fel. Némi prémium a különleges kialakítás miatt simán elfogadható egy hasonló felszereltségű notebookkal szemben, hiszen kvázi egy nagyméretű tábla PC-t is kapunk, de a hazai piaci sikerre ilyen magas áron kevés reménye van.